Egy korábbi bejegyzésben már beszámoltunk a tavaly őszi V. ASD táborról, most egy kicsit újra visszakanyarodunk az időben pár gondolat erejéig.
Aki kicsit is ismeri a Kobayashi dojo történetét, annak bizonyára nem ismeretlen ez a név. Ennek ellenére keveseknek adódott lehetőségük arra, hogy személyesen is találkozzanak, gyakoroljanak vele. Igarashi sensei, Kobayashi Yasuo shihan egyik legrégebbi tanítványa, 1964-ben kezdett el aikidozni, 1973-ban lesz a Kobayashi dojoban uchideshi. 1980-ban nyitja meg a Hashimoto dojot. Jelenleg 7. danos, mely fokozatra 2000-ben emelik.
A hazai táborok gondolata mögött az húzódik, hogy lehetőséget biztosítson mindazoknak, akiknek munkájuk, családjuk, anyagi helyzetük miatt nincs lehetőségük külföldre utazni, hogy itt helyben találkozhassanak mesterekkel és egy magasabb szintű oktatásban lehessen részük.
A lehetőség adott, de ahhoz, hogy mindez elérhető hosszú és rögös út vezetett, vezet. Meg kell értenie, és élni kell mindenkinek a lehetőséggel, ami sokak számára csak álom, de ezek az álmok elérhetőek, és a gyakorlások élménnyé lesznek, olyan élményekké, amelyek inspiráló hatásúak, és elbűvölnek minden résztvevőt.
2008 őszén ünnepelte 40 éves fennálását a Kobayashi dojo. Itt vetődött fel a gondolata annak, hogy Igarashi sensei eljöjjön Esztergomba. Nem sokat hezitáltam, mivel már korábban is említettem neki szándékomat, konkrét időponttal áltam elő. Szeretnénk ha 2010-ben az őszi tábort Ő vezetné. Rögtön meg is kérdeztük az illetékest – Kobayashi sensei- aki a végső szót kimondja. Gyönyörű dojo van Esztergomban, mindenképp el kell oda menned – hangzott a válasz. Igy egyenesben voltunk, sensei jön Magyarosrszágra.
Nemsokkal később újévi üdvözlőlapjában olvastam, akkor találkozunk 2011-ben. Hoppá, valamit félreértettünk? De aztán tisztázodott a helyzet. Ennek ellenére a 2010 re tervezett tábor kisebb problémák miatt végül is 2011-ben valósult meg.
Végül is eljött a nap, és a táborra jelentkezők létszáma meghaladta az eredetileg tervezettet, ami kicsit agodással is töltött el minket, elférünk e a dojoban. Persze sensei rögtön megnyugtatott, még kétszer annyian is, nem kell aggódni. Igen színes volt a palettája a résztvevőknek, görögök, finnek, svédek, és végül a magyarok.
Számtalan alkalommal volt lehetőségem Igarashi sensei edzésein résztvenni, de aki most találkozott vele előszőr annak bizonyára szokatlan volt a tanítási módszere, ennek oka, hogy sensei nem tanít a hagyományos módon technikákat, hanem alapelveket. Azon természetes mozgásokat bemutatva, amitől az egyes gyakorlatok, technikák értelmet nyernek, működni fognak. Olyan tudást ad át, melyet még Kobayashi senseitől tanult, de (Kobayashi sensei) ma már nem törekszik ennek magyarázatára, azonban akinek jó szeme van, felfedezi ezeket a formákat, a testhasználat módját, apró mozdulatait.
Igy a tábor alapvetően e koncepció köré épült, megmutatva az összefüggéseket, egyezőségeket a fegyveres, pusztakezes technikák közötti kapcsolatokban.
Hagyományosan szombat este egy kis parti tette színesebbé a tábort, de ha nem is lett volna, akkor is pótólták volna az edzések, a közösségi élet eme formályát.
Hamar elröppent ez a pár nap, az utolsó edzés után a résztvevők felvértezve a tanulnivalóval hazatértek, sensei még pár napig élvezte vendégszeretetünket. Igérete szerint visszajön még, addig is van mit gyakorolnunk, megkaptuk a házi feladatot.
Köszönet mindenkinek, hogy a tábor létejöhetett! Köszönet Igarashi senseinek, hogy vezette a tábort, és tanított!
dojocho
posted by aikido shinbukan dojo
